HR-szakma

A torzítási skálán 3 pontot ért el

Tesztelünk a kiválasztási eljárás során, hiszen szeretnénk objektíven megmérni, s összehasonlítani a jelölteket... Kapunk is eredményeket, jókat, rosszat, többnyire azzal összhangban lévőt, amire az interjú alapján számítottunk. S igen, néha meghökkenünk, mert a torzítási skála értéke lényegesen alacsonyabb, mint az kívánatos...

Aki nem ismerős a tesztek vilgában annak röviden: a torzítási skála azt tükrözi, hogy a válaszadó mennyire volt nyílt és őszinte a kérdőív kitöltése során. A skála értékei 1-től 10-ig terjednek, a magasabb érték nagyobb őszinteséget tükröz.

Van, aki ebben az esetben nemcsak a teszt eredményét nem veszi figyelembe, hanem a jelölttől is elbúcsúzik (túl kockázatos a beválasztása).

Találkoztam már olyannal is, aki "észre sem veszi" a figyelmeztetést, ha "jó az eredmény", akkor viszi tovább a kitöltőt a kiválasztás következő fordulójába (pl. AC-be)...

S van, aki soron kívül behívja a jelöltet, s tételes "kikérdezésnek veti alá". Vagy más csatornán kutat tovább, például referenciát kér, s abból von le következtetéseket. S a kapott információk alapján mérlegel, elfogadja vagy elveti a a torzítási skála figyelmeztetését, kizárja vagy viszi tovább a jelöltet... Én a személyes beszélgetéssel szoktam kezdeni, melynek során őszintén feltárom, mit mutatott a skála, s kérem erről a jelölt véleményét, hagyom beszélni... S persze nemcsak az elmondottakat, hanem a reakciókat (testbeszédet) is figyelem, mérlegelem. 10-15 percnyi monológ után - megérzéseim alapján - teszek csak fel konkrét kérdéseket...

Hogy mi lesz a vége? - Hol ez, hol az, talán többször a nem!


2007. október 26. 08:18 | tothevamaria

Kommentár (2)
Csak egy megjegyzes.
Erosen specialista funkcioban dolgozok. Szakmamat a " normalisek " angolul " nerdy"-nek minositik.
Sajnos ugy tapasztaltam, hogy a HR es lanyok elegge feluletesek, es olyan attributumokat keresnek, amelyek nem fontosak p.l. egy specialista munkakorben.
Ezert a HR-t nonszensznek velem, es a HR-esek engem meg " alulszocializaltnak".
Magyarorszagon.
Kulfoldon ( a mar emlitett befektetesi bankokban ), amikor jelentkeztem, az interju a kovetkezokeppen zajlott:
1. Bejott egy kollega, hozott egy papiron 5 matekpeldat, amit 20 perc alatt meg kellett oldani.
2. Bejott a devizakereskedo kollega, aki a parcialis diff. egyenletekrol es integralegyelnetekrol kerdezgetett. Spontan modon : adott egy opcioarazasi feladatot, es a megoldas alatt kikerdezte a penzugyet ( fedezes, volatilitas modellek, stb ), meg a diff egyenletek elmeletet ( maximum-elv, Green fuggvenyek, Szoboljev terek, stb).
3. A Vice President-tel "csevelyt" folytattam : elbeszelgettunk kulonbozo modellekrol. Beszelgetes kozben hirtelen le-lecsapott : p.l. Ornstein-Uhlenbeck modell ? Akkor vezesse le a kollega ur az eros megoldast.l Stb.

Nem tudom, szerintem az embereket arra veszik fel, hogy ellassanak egy munkakort. Es ott inkabb a szaktudas es nem pedig a " kommunikaciokeszseg", a cipo fazonja es kora, valamint a nyakkendo szine es mintazata a fontos.

Na mindegy : lehet, hogy rosszul gondolom.

Csak ezt szerettem volna hozzafuzni a blogbejegyzeshez.
Udvozlettel:
-SzBG
Diffeomorfizmus , 2008. január 2. 22:25
Érdekes. Nekem a Pókerarc vetélkedő jutott róla eszembe. Minél jobban tud valaki hazudni, annál sikeresebb lehet az állásinterjúja.De miért is jó ez a munkaadónak? Hiszen végülis a gyengébb szaktudású ember lesz a győztes. Mint a Pókerarcban.
gabi , 2007. november 30. 00:31
 
Név:
Email:
Honlap:
Hozzászólás:
Kérjük írja be a baloldali számot!

Keresés