Karrier
Hogyan adjam el magam szakmai gyakorlat nélkül?
"Hálásan és nagy érdeklődéssel olvasom rendszeresen a karriertanácsokat, tippeket, mindent, ami az elhelyezkedéssel, állásinterjúkkal, új munkahellyel, stb. foglalkozik. Egy dolgot hiányolok, amiről nagyon szeretnék olvasni, és amivel szerintem sokadmagammal együtt küzdök. Ez pedig, hogy hogyan adjam el magam szakmai gyakorlat nélkül egy olyan álláspiacon, ahol minden hirdetés úgy kezdődik, hogy "3-5 éves releváns tapasztalattal rendelkező...". Legnagyobb problémám, hogy nem tudok szakmai gyakorlatot szerezni, ha egyszer nem vesznek föl, csak több éves gyakorlattal rendelkező jelentkezőt..."
Néhány napja kapott tanácskérő levélből idéztem a fenti néhány sort. S talán nem haragszik meg a levél írója, hogy itt a blogban, nyilvánosan válaszolok neki, mivel gyakran visszatérő a kérdés, s azt is tapasztalom, hogy nekem ebben igen markáns a véleményem:
A pályakezdés életkorilag is determinált, aki 30 körül, felett vált, az már "újrakezdő"!
- Szakmától függően 20-25 éves kor körül legkésőbb át kell esni a munkábaálláson, még akkor is, ha nappali tagozatos tanulmányokat folytat. A munkábaállás - többek közt - rugalmasságot, alkalmazkodóképességet, terhelhetőséget, kontrolláltságot, egyfajta alázatot, felnőttséget igényel. Aki kitolja ezt a határidőt, elvárja, elfogadja, hogy eltartsák, kiszolgálják, az gyakran alapvető motivációs, önismereti, életvezetési bizonytalansággal küzd.
- A szakmai tapasztalat nemcsak főállású munkaviszonyból származhat, de ezt korrekten meg kell jeleníteni is a pályázati anyagban (a tények erősítenek).
- A "releváns tapasztalat" igen eltérően értelmezhető, ezért mindig részletezzük (feladatkör, fő feladatok, elvárások, eredmények).
Nem kell, érdemes mindenre rámozdulni, ami a látóterünkbe kerül. Ha a hirdető tapasztalt munkavállalót keres, akkor erre az esetek döntő többségében igen komoly oka van:
- akut - strukturális - a hiány (valaki kilépett, gyorsan új ember kell a helyére), s nincs idő, sansz a hosszú betanulásra;
- gyors és zökkenőmentes utánpótlást akar, nem kockáztat a hosszú és költséges betanítással;
- talán új, a szakmai standardoknak megfelelő munkakörről van szó, a gyakorlott munkavállaló felvétele kész megoldás a definiálásra került hiányra;
- a munkahelyi mikrokörnyezet ezt igényli (pl. egy kezdő nem tudna lépést tartani, egy sok éves tapasztalattal rendelkezőt pedig nem tudnának elég komoly szakmai feladatokkal ellátni);
- ... s igen, számtalan egyéb, szervezetspecifikus lehet még!
Helyette célszerű rövid- és középtávon megfogalmazni karriercéljainkat: a rövid táv szólhat többek közt arról is, hogy s mint szerezhetünk releváns szakmai tapasztalatot - gyakran kompromisszumok és kerülőutak nélkül:
- pl. kevésbé frekventált pozícióra pályázunk: pl. gyakornokira, asszisztensire, ügyfélszolgálatira, értékesítőire - vagyis az ágazathoz, vállalati mérethez ragaszkodunk ("jó cégnél akarok kezdeni");
- vagy az iparágból, esetleg csak a cégből (pl. bank helyett biztosítóhoz vagy leasing céghez pályázok, nagyvállalat helyett kisebb céghez, pl. annak beszállítójához);
- esetleg foglalkoztatási formában "adom alább" az elvárásaimat: direkt alkalmazás helyett munkaerőkölcsönzéssel, határozatlan idejű szerződés helyett csak határozott idejűvel kezdenk;
- ... s igen, számtalan egyéb, egyéni helyzetünkből tolerálható kompromisszum lehet még!
Tanuljunk önmérsékletet, türelmet, kitartást az élsportolóktól:
- Az olimpia a sokadik verseny, amin elindulnak!
- Csak az indulhat rajta, aki teljesítette a kvalifikációs követelményeket!
- Nem váltogatják a sportágakat, abban indulnak, amiben begyakorolták, edzették, kvalifikálták magukat!
- Nem érdem, hanem a nyújtott aktuális teljesítmény alapján dől el, hogy ki nyeri a versenyt!
2007. december 6. 13:49 | tothevamaria
Kommentár (5)Bemutatkozás
Öt éve már, hogy a Jobline oldalakon HR-es szakmai tartalommal (Karrieriskola), karrier tanácsadással (karrier@hvg.hu) és pályázatok véleményezésével (cvexpert@hvg.hu) segítjük az álláskeresőket, karrierépítőket. HR-es kollégák, hallgatók is mind gyakrabban látogatják szakmai oldalainkat, s tisztelnek meg kérdéseikkel, véleményükkel. Állásbörzéken, konferenciákon, kiállításokon tapasztaljuk, sok a kérdés, de kevés lehetőség adódik a diskurzusra. Jött az ötlet, mely itt – most testet öltött, indul a Jobline - HRblog, az Önök kíváncsiságára, együttműködési készségére apellálva, egyelőre a Karrier – Toborzás – Kiválasztás témakörökre fókuszálva.
Aki a blogot írja: Tóth Éva Mária - humánmenedzsment szakértő, a HVG – Jobline karrier-tanácsadója, a www.karrieriskola.hu szerzője, fejlesztője. A Humán Erőforrás Alapítvány kuratóriumának társelnöke, a Call Center Club, a Partnering folyóirat elindítója. Karriertervezéssel, szervezet- és személyzet-fejlesztéssel foglalkozik, specialitása az ügyfélszolgálat, call center. A HR felsőfokon, A meeting, Telefonos ügyfél-kommunikáció könyvek társzerzője, rendszeresen publikál szakmai kiadványokban, közreműködik konferenciákon, tanácskozásokon.
Linkek
Keresés
A legfrissebbek
- HR-szakma
- A szakmai alkalmasság vizsgálata
- Szakmai gyakorlatot keresők
- 50+
- Érzelemgazdag belső világ nélkül nincs kreativitás
- Változott az álláshirdetésekre jelentkezők összetétele
- Karrier
- Ismeretlen ismerősök
- Szombat délben
- A tökéletességre törekvés
- Nem tudom
- Tanári, oktatói, tréneri
- Kiválasztás
- Megbízhatóság, érvényesség és standardizálás
- Ellenőrző kérdésre
- Meséljen magáról
- Ne kéressük magunkat,
- Élménynek sem utolsó
- Toborzás
- Sorvezető pályázata önértékeléséhez
- Majd az interjún bővebben kifejtem
- Mondjuk tollba
- Megkerülhetetlen kérdések
- Meglátni a lehetőséget
- Történetek
- Bármilyen adminisztratív munka
- Együttműködésre inspiráló
- Külön(leges) utakon
- Honnan is?
- Megfontolásra
Kategóriák
Régiek
- 2009. szeptember
- 2009. augusztus
- 2009. július
- 2009. június
- 2009. május
- 2009. április
- 2009. március
- 2009. február
- 2009. január
- 2008. december
- 2008. október
- 2008. szeptember
- 2008. augusztus
- 2008. július
- 2008. június
- 2008. május
- 2008. április
- 2008. március
- 2008. február
- 2008. január
- 2007. december
- 2007. november
- 2007. október
- 2007. szeptember
- 2007. augusztus
- 2007. július
- 2007. június
- 2007. május
- 2007. április
- 2007. március
- 2007. február
- 2007. január
- 2006. december
- 2006. november
- Jelen
Kérés: Lehetne egy posztot szentelni az "újrakezdő" stratégiáknak? Ők mit csináljanak? Vagy volt már, csak elkerülte a figyelmemet?
Messzemenokig nem tudok ezzel az allitassal egyeterteni.
Jobban mondva : vannak olyan specialis iparagak, ahol az "irregularitas a szabaly".
Ilyen szakma p.l. a " banki matematikus". ( Kvantitativ elemzo / derivativ kutato / termekellenorzo ). Ide ugyanis foleg olyan embereket vesznek fel, akik
1. PhDvel rendelkeznek matematikabol/fizikabol/mernoki tudomanybol
2. (junior pozicional ) nem ertenek a penzugytanhoz, derivativot meg nem lattak, es bankot is csak mint ugyfel.
En is villamosmernok vagyok. PhD-ztam fizikabol, es a penzugyi eletben kotottem ki ( amit nem tanultam ).
Munka mellett tanultam ki a sztochasztikus ( Ito ) kalkulust, amivel a penzugyi termekeket arazzuk. Hasonloan munka mellett tanultam meg C++ ban programozni ( ami szinten kovetelmeny, ha az ember penzugyi palyara megy ;) )
Jelenleg differencialgeometriat tanulok ( autodidakta modon ), hogy a banki termekarazasoknal felmerulo egyenleteket meg tudjam oldani.
Uj modon, mert kvazi kotelezo mindig uj megkozelitesekkel, otletekkel eloallni. ( Persze olyan temakban es modszerekkel, amelyekrol legfeljebb csak hallottunk, de nem tanultunk es be sem gyakoroltuk oket ).
Egyebkent az egyik kollegam egy Top 20 bef. bankban 38 evesen kerult oda. Az emberek korabban 28 evesen jutnak be, atlagosan 32 evesen.
Ja igen : itthon " tulkepzett " es " gyakorlattal nem rendelkezo " voltam. erre kimentem NyEu-ba, es mit ad Isten, a Lehman-nal 3 kort mentem interjun. ( Vegul nem ott, hanem egy masik banknal kotottem ki. )
Egyebkent pedig szerintem baromi unalmas csak azt csinalni, amire tanitottak bennunket. Bele is pusztulnek, ha meg 30 even at csak a penzugyekkel foglalkoznek. ez sablonmunkahoz, a kreativitas kipusztulasahoz es hasonlo szornyusegekhez vezetne. Ugy begyoposodne az ember, hogy hetente kellene a fuvet nyirni. ( A penzugyet sem a karrierem vegpontjanak szanom ;) )
Csak ezt szerettem volna hozzatenni a blogbejegyzeshez.
Udvozlettel:
-SzBG