hrblog.jobline.hu

Karrier

Gyakori váltásokról

Legutóbb, tegnap délelőtt a fodrásznál ülve - azaz inkognítóban - hallottam a következő mondattöredékeket egy 20-as évei végén járó, többdiplomás, első ránézésre is talpraesettnek tűnő hölgytől: "délután állásinterjúra megyek... zsíros állásra... az én szakmai önéletrajzom alig fér el két oldalon még úgy is, hogy az első két munkahelyemet be sem írom..."

A pályakezdés, a diplomaszerzés utáni első néhány év sokaknál a próbálkozásról, a helykeresésről, az első munkatapasztalatok megszerzéséről szól. Egyre többször fordul elő benne a néhány hetes vagy hónapos gyakornoki státusz, határozott idejű szerződéssel történő alkalmazás vagy más atipikus foglalkoztatási forma. A próba idő alatti felmondás is gyakori a pályakezdőknél, mivel egyik vagy másik fél úgy érzi, mást kapott, mint amire számított. Véleményem szerint nincs ezzel gond, ha a pályakezdő fiatal minden próbálkozásból profitál, s egyre jobban meg tudja határozni, mire képes, mi lelkesíti, mi az, ami összpontosításra, erőfeszítésre készteti. Elméleti ismeretei mellé érdemi gyakorlati tapasztalatokat szerez, be tud illeszkedni szervezeti kultúrákba, munkahelyi kollektívába, visszajelzést kap teljesítményéről, személyes és szakmai kompetenciáiról, de még viselkedéséről is. Ebbe az időszakba jól belefér az is, hogy pl. a nyelvtudást tökéletesítendő 1-2 évet külföldön - s talán nem is a szakmában - töltsön.

Akár hogy is, 26-28 éves kor körül már érdemes "beérni", megtalálni azt a munkakört, munkahelyet, ahol hosszabb ideig (min. 2-3 év) is képes kitartani, szervezeten belül fejlődni, érdemi munkát, eredményt elérni, bizonyítani. Mindezt érdemes a Cv-ben tényszerűen, korrekten (pl. megjelölve, hogy melyik milyen típusú foglalkoztatás volt) megjeleníteni, de értelemszerűen a néhány napos vagy hetes próbálkozások nyugodtan elhagyhatók.

A pályakezdés után történő, egymást követő gyakori váltásokról holnap!

2007. március 29. 21:40 | tothevamaria

Kommentár (0)

Keresés