hrblog.jobline.hu

Karrier

„Bölcsész, aki a versenyszférába vágyik”

A pályaválasztási döntésekben az átütő erejű szakmai elhivatottság (ld. „amióta az eszemet tudom, történésznek készülök”) mellett családi és tanári ambíciók éppúgy szerepet játszanak, mint a tizenéves fiatal világra való eszmélése olvasmányai, film és más művészeti ágban szerzett élményei, valós vagy gondolati síkon zajló utazásai, találkozásai, beszélgetési. Huszonévesen aztán sokan rájönnek arra, hogy az általuk választott pályán alig van, s csak a legkiválóbbaknak perspektívát és tisztes megélhetést jelentő munkakör, s talán türelmük, tehetségük sincs „kivárni a sorukat”, hogy pl. kutatóintézetben vagy egyetemi tanszéken dolgozhassanak. Szerencsés esetben a tanult pálya érdeklődési körré, hobbivá alakul, s a pályakezdő fiatal kiforrott önismerettel, újrafogalmazott ambícióval kezd az állásvadászatba.

Hasznosítható erősségei pl.: műveltsége, verbális képességei, tanulásban, kutatásban és az információk rendszerezésében, feldolgozásában szerzett rutinja, az elmélyülés, analízis és szintézis képessége… Kiváló pályázatíró, elbíráló, monitor, újságíró, kommunikációs szakértő, copywriter (különleges médiákra készít informatív, néhány száz karakter vagy másodperc hosszúságú szöveget: pl. reklámokhoz, sms kampányokhoz, on-line felületekre) válhat belőle.

Típushiba, hogy a frissen végzett, pályaelhagyó bölcsészek ahelyett, hogy megméretnék magukat a munka világában, azonnal új diploma megszerzésébe kezdenek. Közülük kerülnek ki azok a 28-30 éves, 2-3 diplomával és nulla szakmai tapasztalattal rendelkező pályakezdők, akiket a munkaerő-piac „túlképzettnek” itél(t). Most még, friss diplomás bölcsészként ez nem fenyeget, tessék eldönteni, megpróbál-e a pályán maradni, beállni a sorba, lépésről lépésre „bedolgozni magát”, avagy váltani, akár alulról kezdve, asszisztensi pozícióban. 

2007. május 11. 07:56 | tothevamaria

Kommentár (0)

Keresés