Ha elmúlt már ennyi meg ennyi, s nem tud igazi szakmai tapasztalatot felmutatni, akkor a több diploma inkább elhelyezkedési hátrány, mint előny! Különösen, ha ezek olyan szakmákhoz kapcsolódnak, melyek a pl. a versenyszféra számára inkább a hobbiról, mint a munkáról szólnak. Mondom ezt annak ellenére, hogy ismerek olyan vállalati vezetőt, aki az első diplomáját a Zeneakadémián szerezte (igaz, ő már huszonegy-két évesen zenekart menedzselt). A három-négy gyors egymásutánban vagy párhuzamosan megszerzett diploma
igen sokszor felveti a „túlképzettség”, s ezzel együtt a meglévő csapatba beilleszthetőség problematikáját.
A pályakezdő pozíciók majd mindegyike beosztott, betanuló, közvetlenül irányított pozíció, s el kell benne végezni gyakorlatias, adminisztratív feladatokat is. Igen sok vezető tart attól, hogy ha magasan képzett munkavállalót alkalmaz, számára nem lesz elég "igényes, kihívást jelentő" a feladat, gyorsan elveszti érdeklődését, motivációját. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a 3-4 diplomával rendelkezők többségénél a munkakör sikeres ellátásához nélkülözhetetlen egyéb képességek megszerzésére nem jutott idő: pl. passzív a nyelvtudás, a számítógép használat alapszintű, konfliktuskezelésben, tárgyalásban, gyakorlatias problémamegoldásban járatlan…
Mindezek alapján azt javaslom, hogy aki ilyen helyzetbe kerül(t), azaz túl van jó néhány sikertelen pályázaton, ismerje fel helyzetét, rendezze sorait, pótolja hiányosságait (pl. aktivizálja nyelvtudását, fejlessze tárgyalóképességét), s kössön kompromisszumot, helyezkedjen el mihamarabb. Megértem, hogy mindez nem könnyű, de hadd bíztassam azzal, hogy minél előbb megteszi, annál hamarabb tud majd személyes és szakmai kompteenciái alapján komolyabb pozícióba kerülni.
Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „titkoljam el valamelyik diplomámat?” – nem javaslom, a CV-be írja be tényszerűen mindet (időpont, végzettség megnevezése, intézmény), s a mellé küldött motivációs / kísérőlevélben röviden egy-két mondatban tárja fel helyzetét, írja be, hogy tanulmányait lezárta, s kész végzettségei és életkora ellenére is valódi pályakezdőként beilleszkedni, dolgozni, számít rá s egyben lelkesíti is, hogy kollégáitól, vezetőitől eltanulja a szakma gyakorlatát is.
2007. május 31. 08:25 | tothevamaria
Kommentár (11)Öt éve már, hogy a Jobline oldalakon HR-es szakmai tartalommal (Karrieriskola), karrier tanácsadással (karrier@hvg.hu) és pályázatok véleményezésével (cvexpert@hvg.hu) segítjük az álláskeresőket, karrierépítőket. HR-es kollégák, hallgatók is mind gyakrabban látogatják szakmai oldalainkat, s tisztelnek meg kérdéseikkel, véleményükkel. Állásbörzéken, konferenciákon, kiállításokon tapasztaljuk, sok a kérdés, de kevés lehetőség adódik a diskurzusra. Jött az ötlet, mely itt – most testet öltött, indul a Jobline - HRblog, az Önök kíváncsiságára, együttműködési készségére apellálva, egyelőre a Karrier – Toborzás – Kiválasztás témakörökre fókuszálva.
Aki a blogot írja: Tóth Éva Mária - humánmenedzsment szakértő, a HVG – Jobline karrier-tanácsadója, a www.karrieriskola.hu szerzője, fejlesztője. A Humán Erőforrás Alapítvány kuratóriumának társelnöke, a Call Center Club, a Partnering folyóirat elindítója. Karriertervezéssel, szervezet- és személyzet-fejlesztéssel foglalkozik, specialitása az ügyfélszolgálat, call center. A HR felsőfokon, A meeting, Telefonos ügyfél-kommunikáció könyvek társzerzője, rendszeresen publikál szakmai kiadványokban, közreműködik konferenciákon, tanácskozásokon.
50 éves vagyok és hiába próbáltam váltani, alkalmazkodni életem folyamán. Magyar-orosz szakos tanárként dolgoztam 10 évet, majd önkormányzatnál pénzügyi előadó lettem. Pénzügyi főiskolát végeztem és két idősotthon főkönyvelője voltam 2x3 évig. Önkormányzati ellenőrzési társulást működtettem. Jelenleg azt kell éreznem, hogy gyakorlatilag eltemetnek mint rokkantnyugdíjast. Pedig 12 évem van még hátra és a rokkantnyugdíj is igen csekély.
Kérem adjon tanácsot, hogyan boldoguljak.Alapfú angol nyelvvizsgát tettem, ECDK-t, gyakorlatilag nem érdekli a munkáltatókat.Ismerőseim, rokonaim érettségivel humánpolitikai osztályvezetők, húsz éve ugyanazon a munkahelyen.Én kis szervezeteknél voltam, amelyek átszervezése engem éreintett.
Két gyermekem van, bár nagykorúak, de egyetemen tanulnak és mellette dolgoznak, de szeretnék még adni nekik valami kis anyagi segítséget az életkezdésükhöz adni. És nem az ahitelek között vergődni hónapokról hónapra.
Tanácsát kérem. Mivel nonprofit céget könyveltem, nehéz pont olyat találni. Az állásinterjún pedig nem hiszik el, hogy másra is képes vagyok, mint amit már csináltam.
Én közgazdász vagyok, és én csak azt érzékelem, hogy sajnos az utóbbi mintegy 20 évben a tanári pálya erősen kontraszelektálódott (magyarul egy - két "őrült" kivételével - akik szerencse, hogy léteznek - akit sehova se vettek fel, az elment tanárnak). Ez, kombinálva a mostani egyetemi kreditrendszerrel és finanszírozási rendszerrel (az egyetem akkor kap pénzt, ha a diák odajár, ezért értelmetlenül elnyúlik az oktatás), garantált munkanélküliség.
A megoldás az, hogy sajnos el kell menni olyan állásokba, ahol nem szükséges a diploma. Ezek alatt azokat az irodai munkákat értem, ahol jelenleg érettségivel dolgozók dolgoznak, mellesleg szerintem dolgozni nem szégyen, sokkal rosszabb a munkanélküliség. A „nekem 3 diplomám van”, „nekem 4 diplomám van” című sirámok csak arra jók, hogy valaki azt gondolja, hogy a kommunikáció, népművelő, kultúrfelelős… diplomáival bármiféle előnyt kellene élveznie például egy közgazdász pályán (érdekes módon a legtöbb tanár ide jön, érdekes lenne mit szólna egy földrajztanár, ha azt mondanám, hogy holnaptól ezt én fogom tanítani, mivel van diplomám, és két hét múlva kioktatnám …).
Saját tapasztalat alapján (persze ebből nem lehet általánosítani, de nagyszámú az alapsokaság), nem szívesen vesznek fel ilyen embereket, és ennek pont ez „sokdiplomásodás” az oka. Ennek ellenére az elhelyezkedés nem lehetetlen, csak a feltételek nem lesznek ugyanolyan kedvezőek, mint közalkalmazottként. Jelenleg a bölcsész nem „piacképes” diploma, ahogy nem volt az a mérnöki se 15 évvel ezelőtt. Ezzel meg kell békélni, ezen módosítani nem tudunk. A közalkalmazotti lét jóval kevesebb munkával sokkal nagyobb biztonságot nyújt mint a versenyszféra, ezért megértem az idegenkedést tőle.
A megoldás?
Szerintem többlépcsős:
1. A bölcsészképzés jelenlegi rendszerét drasztikusan át kell alakítani. Az utóbbi 20 évben 30%-kal kevesebbre gyerekre 50%-kal több tanárt képzünk. Ezt drasztikusan csökkenteni kellene, az értelmetlen szakokat pedig bezárni (például a JPTE – humánpolitikai menedzser, népművelő…).
2. A jelenlegi bérstruktúra átalakítása – a már végzett fiatal tanárok inkább más pályán dolgozzanak.
3. A többdiploma előnyeinek eltörlése (azonos beosztás – fizetés több diploma esetén is) segítene a többdiplomások helyzetén, mivel nem őket raknák ki elsőnek
4. Átképzési programok
5. A végzettek számára, sokéves gyakorlattal, pedig a versenyszférában való elhelyezkedés, más pozícióban.
Én közgazdász vagyok, és én csak azt érzékelem, hogy sajnos az utóbbi mintegy 20 évben a tanári pálya erősen kontraszelektálódott (magyarul egy - két "őrült" kivételével - akik szerencse, hogy léteznek - akit sehova se vettek fel, az elment tanárnak). Ez, kombinálva a mostani egyetemi kreditrendszerrel és finanszírozási rendszerrel (az egyetem akkor kap pénzt, ha a diák odajár, ezért értelmetlenül elnyúlik az oktatás), garantált munkanélküliség.
A megoldás az, hogy sajnos el kell menni olyan állásokba, ahol nem szükséges a diploma. Ezek alatt azokat az irodai munkákat értem, ahol jelenleg érettségivel dolgozók dolgoznak, mellesleg szerintem dolgozni nem szégyen, sokkal rosszabb a munkanélküliség. A „nekem 3 diplomám van”, „nekem 4 diplomám van” című sirámok csak arra jók, hogy valaki azt gondolja, hogy a kommunikáció, népművelő, kultúrfelelős… diplomáival bármiféle előnyt kellene élveznie például egy közgazdász pályán (érdekes módon a legtöbb tanár ide jön, érdekes lenne mit szólna egy földrajztanár, ha azt mondanám, hogy holnaptól ezt én fogom tanítani, mivel van diplomám, és két hét múlva kioktatnám …).
Saját tapasztalat alapján (persze ebből nem lehet általánosítani, de nagyszámú az alapsokaság), nem szívesen vesznek fel ilyen embereket, és ennek pont ez „sokdiplomásodás” az oka. Ennek ellenére az elhelyezkedés nem lehetetlen, csak a feltételek nem lesznek ugyanolyan kedvezőek, mint közalkalmazottként. Jelenleg a bölcsész nem „piacképes” diploma, ahogy nem volt az a mérnöki se 15 évvel ezelőtt. Ezzel meg kell békélni, ezen módosítani nem tudunk. A közalkalmazotti lét jóval kevesebb munkával sokkal nagyobb biztonságot nyújt mint a versenyszféra, ezért megértem az idegenkedést tőle.
A megoldás?
Szerintem többlépcsős:
1. A bölcsészképzés jelenlegi rendszerét drasztikusan át kell alakítani. Az utóbbi 20 évben 30%-kal kevesebbre gyerekre 50%-kal több tanárt képzünk. Ezt drasztikusan csökkenteni kellene, az értelmetlen szakokat pedig bezárni (például a JPTE – humánpolitikai menedzser, népművelő…).
2. A jelenlegi bérstruktúra átalakítása – a már végzett fiatal tanárok inkább más pályán dolgozzanak.
3. A többdiploma előnyeinek eltörlése (azonos beosztás – fizetés több diploma esetén is) segítene a többdiplomások helyzetén, mivel nem őket raknák ki elsőnek
4. Átképzési programok
5. A végzettek számára, sokéves gyakorlattal, pedig a versenyszférában való elhelyezkedés, más pozícióban.
Komoly probléma ez.
Mint sokdiplomás(ha így számolom 4, ha amúgy akkor 5)én is számtalanszor kerültem nehéz helyzetbe.Szerencsére edig még nagy gondot nem okozott az elhelyezkedés. Jelenleg a felmentési időmet töltöm, aug.31-ig van munkaviszonyom, az iskolában április végén kaptam a felmentésemet, létszámleépítésre hivatkozva (az egy másik történet, hogy 3 kiskorú gyermekkel, egyedüli keresőként nem volt egészen jogszerű az intézkedés).
Rengeteg helyre pályáztam már eddig is, és várok visszajelzéseket (szomorúan tapasztalom, hogy ez néha elmarad), de igyekszem én is adekvát önéletrajzokat készíteni, azaz nem minden álláspályázathoz ugyanazt az önéletrajzot, hanem ami a profilba beillik, olyan végzettséget és szakmai tapasztalatokat, a többit nem.
Iskolák esetében igen, mindent, de nem tudom ez a célravezető-e.
Motivációs levelet mindig mellékelek.
Remélem szerencsém lesz most is, de valóban nem egyszerű a helyzet.
Persze nincs közgazdasági, jogi és orvosi végzettségem, mert ezek esetében egy diploma is elég lenne.
Persze ez is igazságtalan, mert egy 5 évs egyetem után egy jogász doktori címet kap, más meg, aki akár több évet is tanult, az nem.
kémiából főiskoli és egyetemi végzettségem is van, az már 7 év egy tárgyból, szóval érdekes ez.
Ráadásul a főiskolán is egyetemi könyvből okítottak és vizsgáztattak...
Nem is ez a legnagyob baj, hanem a pedagóguspálya és a diplomás lét leértékelődése egy bizonyos körön kívül.
Végül is én is mehettem volna jogra, de ha mindenki oda megy, akkor ki tanítja a sok "okos" jogász, meg orvos meg közgazdász gyerekét...
Szóval én most már úgy érzem megtaláltam a nekem megfelelő állást és nem kell több diploma!
A legfőbb probléma szerintem az, hogy nagyon sok a diplomás és kezdi elveszíteni az értékét. -Nekem van 2 diplomám! -Igen? Nekem meg 3, és...? hallható olykor. Ez pedig igenis probléma.
Kimondhatatlan nehez ugy letezni a mai magyar viszonyok kozott, h. kepzett , ertelmes es gyakorlott is vagy az emberekkel kapcsolatban, DE: sokkal kevesebbet bir a megrokkant egeszsegu ember, mint a teljesidos (sot, azt meghalado) munkat/igenybevetelt jelento munkaltatok azt elvarnak (nem is jogosan, csak 40ora/het lenne szabalyos, ugyebar..)
Kerdesem : van-e az illetekes Tarcanak/ vmely Hivatalnak programja az MKCS-vel (csokkent munkabiro kepesseggel) kenytelen elni szemelyek segitesere?? A munkaero piacon, a munkaltatok szamara a Reszmunkaidos foglalkoztatast mikor, mivel osztonzik?? Ertheto modon szamos egyeni eletet es csaladi nehezseget konnyitene az, HA TOBB RESZALLASU MUNKAHELY lenne jelen AKTIVAN =tenylegesen elerhetoen a munkaero piacon. Mi a terv az otthonrol foglalkoztatasban?? Sokaknak ott kezdodik az elhelyezkedesi gond, h. bejarni egy adott munkahelyre nAGYOBB GOND, mint az elvegezendo feladat! Ezekrol az alternativ munka lehetosegekrol ALIG lehet hallani, mik a tervek es a JELEN helyzet!
Szemely szerint nekem, mi a legjobb javaslatuk ?? SZEGYENE a RENDSZERnek : ketdiplomas, 20-30 ev munkatapasztalattal biro szemely, belerokkanva a szivvel-lelekkel vegzett munkajaba es a valtozasokba, jelenleg 40ezer Ftnyi nyugdijbol kell megeljen a fovarosban, onallo lakast fenntartva??=Ez NON SZENSZ!!
Munkahelyre bejaras az egeszsegromlas mitt vallalhato.. Akoor csak feketen vegzett munkara kenyszeritene a rendszer?? Ilyen szituacioban mit tart megoldasnak a Tarca es az itteni T. Szakerto?? Elore is koszonom ha erdemi valasszal mieobb segitenek! "KI"-jeligere, 2007. jun. 27.
Pedagógusként kezdtem a pályámat. 5 évig tanítottam, majd váltottam és az államigazgatási főiskolai végzettségemmel a közigazgatásban helyezkedtem el.A pedagógus múltam segített a kommunikációban. 10 évet dolgoztam a közigazgatásban, az utolsó három évet már jogászként. 2006. évben a közigazgatás átszervezésének vesztese lett a volt munkahelyem, ekkor lettem álláskereső. Az álláskeresés kudarcélménye eléggé "elkedvetlenített", de a szerencse az utolsó pillanatban mellém állt. Egy települési önkormányzat jogi végzettségű embert keresett. Mellettem döntöttek. Egy hónapja dolgozom az új munkakörömben. Nagyon hamar beilleszkedtem, ezt köszönhetem a munkatársaimnak és a főnökömnek. Mindig is szerettem a pörgést. Szervezni, intézkedni, ügyet intézni, információt cserélni...és hogyan tovább ???