Több mint egy hónapja tettem fel a kérdést, de mint többen jelezték is azóta, elveszett a virtuális térben a válasz.
Hadd pótolom: A kérdés egy tanácskérő álláskeresőtől származik, s némiképp költői is (volt). Budapesten keresett állást több hónapja, néhány évnyi munkatapasztalattal, közel 250 km-es távolságban lakva, napi 8 órás kötött munkaidőben dolgozva. Sakk-mattnak érezte a helyzetét: rengeteg olyan hirdetést talált, amit érdemesnek tartott a pályázatra (zömmel: irodavezetőit, ügyintézőit, asszisztensit). Relatíve sok visszaejelzést is kapott, néha telefonon feltettek neki néhány kérdést, máskor meg behívták interjúra. Jó esetben nem másnap 10 vagy 14 órára, hanem néhány nappal későbbre. 3 hónap alatt részt vett 8-10 interjún, két tesztíráson, egy grafológiai elemzésen, s egy egésznapos próbamunkán. Az utazgatásra elköltött több tízezer forintot, s nagyjából elfogyott a szabadsága is... Ekkor írt nekem, s tette fel a kérdést, no meg számolt be arról, hogy az állások többsége vagy nem az volt, amit a hirdetés alapján remélt, vagy nem őt választották...
Az álláskeresés - pláne, ha intenzíven folytatjuk -, sok időt, energiát, odafigyelést, gyors reakciókészséget követelhet, s pénzbe is kerül (l. print, fénymásolás, posta, telefon, utazás, s egyéntől függően: új ruha, cipő, fodrász...). Minél "átlagosabb" szakmai és keresési profilunk, annál inkább fontos, hogy flexibilisek könnyen elérhetők, rugalmasan beilleszthetők legyünk. Olykor sok száz pályázóból kell kiválasztani azt a 4-5 legjobbnak tűnőt, akit behívnak interjúra, vagy bevonnak egyéb kiválasztási procedúrába. Gyakran nem különlegesek az elvárások, "csak" olyan munkatársat keresnek, aki szorgalmas, barátságos, alkalmazkodóképes, tanulékony, "illik a csapatba", s persze korábbi tapasztalata és végzettsége alapján felkészült, de legalább megfelel a feladatra. Mindebből már következik is a válasz: Igen, ha komoly a változtatás (s főként a költözés) szándéka, akkor megéri! Megéri az utazási költséget, az időráfordítást, a fáradságot. Néha még azt a kockázatot is, hogy feltárja jelenlegi munkahelyén problémáját, ahol akár segítséget, támogatást is kaphat a megoldáshoz (persze, ennek ellenkezője is előfordulhat). S azon is sok múlik, hogy elég informatív-e a beküldött pályázati anyag: Gyakori hiba, hogy az álláskeresők semmitmondó sablonokban, szűkszavúan, vagy hiteltelenül, egymásnak ellentmondó torzításokkal, túlzásokkal vagy elhallgatásokkal készítik el Cv-jüket. Egy kis ferdítés itt, egy kis csúsztatás ott, s máris oda a bizalom. Az sem ritka, hogy a tárgyalóképes nyelvtudásról, jobb esetben már a telefonbeszélgetésnél, rosszabb esetben csak az interjún derül ki, hogy még a társalgási szintet is alig éri el... De az is előfordul, hogy valaki érdemi szakmai tapasztalatokat felejt el kapkodásból vagy meggondolatlanságból beleírni.
A munkavégzés, a napi bejárás - már sokkal nehezebb kérdés. Elsősorban az egyén élethelyzetétől, mentalításától, teherbírásától, másodsorban a munkavégzés feltételrendszerétől. Mind többször találkozom a részleges távmunkával. Heti 1-2 napot kell a cég központjában vagy telephelyén eltölteni, a munka többi része akár otthon, vagy más, a munkavállaló által megválasztható helyen végezhető. A "mobil-munkavégzés" lényege a partnerek, ügyfelek felkeresése, az "állandóan úton levés", a rugalmasan alakítható munkaidő, útvonalterv. Ezekben az esetekben bátrabban bevállalható az akár 250 km-es (vagy még ennél nagyobb, akár több ezer km-es) munkahely - lakóhely távolság is. Más esetben, kötött munkaidőnél, hosszabb időtartamot (akár határozatlant) bevállalva bizony embert próbáló, s meglátásom szerint csak igen kivételes esetben éri meg.
2008. október 29. 20:08 | tothevamaria
Kommentár (5)Öt éve már, hogy a Jobline oldalakon HR-es szakmai tartalommal (Karrieriskola), karrier tanácsadással (karrier@hvg.hu) és pályázatok véleményezésével (cvexpert@hvg.hu) segítjük az álláskeresőket, karrierépítőket. HR-es kollégák, hallgatók is mind gyakrabban látogatják szakmai oldalainkat, s tisztelnek meg kérdéseikkel, véleményükkel. Állásbörzéken, konferenciákon, kiállításokon tapasztaljuk, sok a kérdés, de kevés lehetőség adódik a diskurzusra. Jött az ötlet, mely itt – most testet öltött, indul a Jobline - HRblog, az Önök kíváncsiságára, együttműködési készségére apellálva, egyelőre a Karrier – Toborzás – Kiválasztás témakörökre fókuszálva.
Aki a blogot írja: Tóth Éva Mária - humánmenedzsment szakértő, a HVG – Jobline karrier-tanácsadója, a www.karrieriskola.hu szerzője, fejlesztője. A Humán Erőforrás Alapítvány kuratóriumának társelnöke, a Call Center Club, a Partnering folyóirat elindítója. Karriertervezéssel, szervezet- és személyzet-fejlesztéssel foglalkozik, specialitása az ügyfélszolgálat, call center. A HR felsőfokon, A meeting, Telefonos ügyfél-kommunikáció könyvek társzerzője, rendszeresen publikál szakmai kiadványokban, közreműködik konferenciákon, tanácskozásokon.
Kedves Grafogirl, az igazán profi HR osztályon este is van lehetőség interjúra menni nem csak napközben. Igen az asszisztensi pozícióra is többkörös kiválasztás van, mert az legalább annyira fontos állás mint egy vezetői pozíció. Javaslom, hogy a fizetési elvárásaidat a motivációs leveledben említsd meg és máris elkerülöd a kellemetlen helyzeteket.
Sok sikert a jövőbeni pályázatotokhoz!
a HR lenyek egy folottebb fura allatfajhoz tartoznak....letezesuket nem tartom az emberiseg szamara pozitiv dolognak...ki kellene valamit talalni ellenuk
brainstorming? valaki?