Gyakran elhangzó, s többségünk által (el)várt kérdés, ami mégis igen sokakat zavarba hoz. Még a pozitív oldala is, hiszen többségünk nem igazán szeret ilyen módon magáról beszélni, önértékelni, hiszen "csak legjobb tudásunk szerint tesszük a dolgunkat", olyan állásra jelentkezünk, amire alkalmasnak tartjuk magunkat, amit még nem tudunk, abba úgyis, szükségszerűen beletanulunk...
A legrosszabb válasz persze a hallgatás, a kitérés, vagy a hirdetésben szereplő alapelvárások szolgai megismétlése. A legfontosabb, hogy bármit mondunk is, az magunkra nézve, példákkal, referenciákkal alátámaszthatóan is igaz legyen.
Helyette - vagy ezek mellett - mondjunk minél konkrétabb, egyénien megfogalmazott - a megpályázott munkakör szempontjából -előnyös tulajdonságot: pl. Jól bánok az idővel, a feladatokat rangsorolom, a határidőket betartom, mindenhova pontosan érkezem. Jó szervező vagyok, aki képes célszerűen, hatékonyan mozgósítani és összehangolni az erőforrásokat, a váratlan helyzetekre és a kényes részletekre is ügyelni. Empatikus, jó emberismerő, jártas az üzleti etikettben, aki még a legkényesebb társas szituációkban is elboldogul...
Ne féljünk a negatívumoktól sem! Mondjunk olyan rosszat, ami nemcsak igaz, hanem a betöltendő munkakör szempontjából tolerálható, esetleg még előnyös is: pl. Döntéseimben az átlagosnál megfontoltabb (pedig tudom, megtapasztaltam, hogy aki gyorsan dönt, az könnyebben érvényesül). Nem vagyok elég kreatív (szívesen követem és tartom be a szabályokat), biztonságra törekszem (pl. egy külföldi utazás megszervezésénél akár kétszer-háromszor is ellenőrzöm a foglalásokat, hiszen apró eltérés is igen sok kellemetlenséget okozhat partnereinknek). Nem vagyok nagyon ambíciózus, nem vágyom nagy felelősséggel járó vezetői pozícióba...
2008. január 17. 12:09 | tothevamaria
Kommentár (8)Öt éve már, hogy a Jobline oldalakon HR-es szakmai tartalommal (Karrieriskola), karrier tanácsadással (karrier@hvg.hu) és pályázatok véleményezésével (cvexpert@hvg.hu) segítjük az álláskeresőket, karrierépítőket. HR-es kollégák, hallgatók is mind gyakrabban látogatják szakmai oldalainkat, s tisztelnek meg kérdéseikkel, véleményükkel. Állásbörzéken, konferenciákon, kiállításokon tapasztaljuk, sok a kérdés, de kevés lehetőség adódik a diskurzusra. Jött az ötlet, mely itt – most testet öltött, indul a Jobline - HRblog, az Önök kíváncsiságára, együttműködési készségére apellálva, egyelőre a Karrier – Toborzás – Kiválasztás témakörökre fókuszálva.
Aki a blogot írja: Tóth Éva Mária - humánmenedzsment szakértő, a HVG – Jobline karrier-tanácsadója, a www.karrieriskola.hu szerzője, fejlesztője. A Humán Erőforrás Alapítvány kuratóriumának társelnöke, a Call Center Club, a Partnering folyóirat elindítója. Karriertervezéssel, szervezet- és személyzet-fejlesztéssel foglalkozik, specialitása az ügyfélszolgálat, call center. A HR felsőfokon, A meeting, Telefonos ügyfél-kommunikáció könyvek társzerzője, rendszeresen publikál szakmai kiadványokban, közreműködik konferenciákon, tanácskozásokon.
:)
ellenerv: tobb kerdesre is oszinten feleltem, amelyekre lett volna jobb "kevesbe igaz" valasz is, megis felvettek.
Szerintem meg olyan embert mutat meg,aki megpróbál megfelelni az idióta kérdésekre.És jól csinálja.
Béres-Deák Mónika , 2008. január 28. 17:16"
A jól csinálja az attól függ... De ez persze a személyes véleménye mindenkinek. Én azt tudom, hogyan reagálok a felvételizők ilyesmi válaszaira. De ugyanilyen kérdés a kudarcélmény a munkád során, vagy a legnagyobb elért eredményhez vezető út. Ugyanazt nézik: mennyire rendszerezett, folyamatszemléletű, objektív, kudarckerülő/kockázatkereső, stb. És az idióta kérdésnél csak az idióta válasz a szörnyűbb, külön fejezetet megérne.
Jó lenne hasonló felsővezetői összefoglaló.