Kiválasztás

Bőbeszédűek figyelmébe

Az állásinterjú tipikusan az az alkalom, ahol nem érdemes laza csevegőre, pletykálkodóra venni a figurát. Kerüljük el a korábbi munkahely(ek), vezetők, munkatársak, ügyfelek kibeszélését, pláne leértékelését. Anekdotázás helyett inkább konkrétumokat, tapasztalatokat, feladatokat, felelősségeket, módszereket, eredményeket, sikereket vegyünk számba. Ne úgy akarjunk többnek, jobbnak látszani, hogy másokat lejjebb nyomunk, hanem inkább azt mutassuk meg, ami könnyen ellenőrizhető, továbbvihető, máshol is hasznosítható.

Meglepő módon nem csak azok szoktak az állásinterjún a bőbeszédűség, laza kommunikáció hibájába esni, akik eleve bőbeszédűek, hanem néha azok is, akikre ez egyébként nem jellemző. Oly erős a megfeleleni akarás, hogy a kezdeti drukkot legyőzve, az interjúztató megnyugtató, bíztató visszajelzéseit hallva, érzékelve felbátorodnak, belemelegednek...

A bőbeszédűséggel nemcsak az a gond, hogy esetleg kifecseg valami olyant, amit nem is akart, vagy vérmérséklettől függően eltúloz, dramatizál valamit, hanem az is, hogy felboríthatja az interjú menetét, súlypontját, talán pont azokra a kérdésekre nem kerülhet sor, ami pedig döntést pozitívan befolyásoló erősségeket tárna fel.


2009. május 28. 19:45 | tothevamaria

Kommentár (0)
 
Név:
Email:
Honlap:
Hozzászólás:
Kérjük írja be a baloldali számot!

Keresés