megfontoltan, rövid bevezetővel nevezzük meg bérigényünket. Készüljünk fel a rövid, tárgyilagos indoklásra, éreztessük tárgyalókészségünk, de mutassuk meg azt is, hogy nem a pénz az egyetlen, ami bennünket motivál.
Az se mindegy, hogy hogyan közöljük. Legyünk határozottak, de nem erőszakosak, különösen ügyeljünk hangunkra, véletlenül se emeljük meg, de ne is halkítsuk le, ne tartsunk a válasz előtt drámai szünetet. Tartsuk normál beszédtempónkat, fejezzük ki magunkat röviden, egyértelműen, de azért választékosan. Ne kezdjünk - kérés nélkül, a kimondott összeg után - magyarázkodásba, s ne kérdőjelezzük meg nagyságrendjét, vagy azt, hogy alaposan átgondoltuk.
Önbizalommal, átgondoltan, rugalmasan, de mégis meggyőződéssel fogjunk az indoklásba, ha erre lehetőséget, felkérést kapunk. Ne eresszük bő lére, 4-5-6 mondatban foglaljuk össze hogyan is jutottunk a megjelölt bérhez, milyen érvekkel tudjuk alátámasztani annak igazságos, méltányos és ránk nézve ösztönző voltát.
Tegyünk fel mindent egy lapra, ne apránként csepegtessük elvárásainkat, vagyis ha vannak konkrét nem bér jellegű elvárásaink, akkor azt a belső arányok bemutatása kapcsán nyíltan nevezzük meg (pl. továbbtanulás támogatása, vállalati autó).
Az érvelésben bemutathatjuk, hogy konvergens (összetartó, szűkítő) gondolkodás, vagyis logikus következtetés, absztrakció és szabályosságok felismerése révén egyenes úton jutottunk el az eredményhez. Előnye, hogy ebben az esetben tárgyalópartnerünket lépésről lépésre vezetjük, s ha elfogadja érvelésünk, pontosan megérti és jogosnak tartja bérigényünk is. Veszélye, hogy befagy a még meg sem kezdődött alku, ha a cégnek korlátozottak a lehetőségei, vagy a tárgyalófél nem elég rutinos az alkuban, akkor a megjósolható sikertelenség miatt alku nélkül lemond rólunk, feladja („minek húzzuk az időt, úgy sem tudjuk megfizetni”).
Ezzel szemben a laterális gondolkodás nyílt folyamat, használata megnöveli a rendkívüli eredmények valószínűségét (pl. az interjúztató érdeklődését megsokszorozza irányunkban), de a minimális eredményt („irreális elképzelései vannak, felesleges tovább tárgyalnunk”) sem garantálja. Összetevői a fluencia (az a könnyedség, mellyel a tárolt információkat szükség esetén fel tudjuk használni – ld. munkaerő-piaci értékünk meghatározása), a flexibilitás (a gondolkodás hajlékonysága, a gondolkodásnak a konvencióktól mentes átstrukturálására való képesség – ld. éves nettó jövedelem belső arányai), az originalitás (a gondolkodás szokatlansága, eredetisége – ld. utalás pl. atipikus foglalkoztatásra) és az elaboráció (a kidolgozás, kiegészítés képessége – ld. az érvelés felépítettsége).
2009. július 22. 16:20 | tothevamaria
Kommentár (0)Öt éve már, hogy a Jobline oldalakon HR-es szakmai tartalommal (Karrieriskola), karrier tanácsadással (karrier@hvg.hu) és pályázatok véleményezésével (cvexpert@hvg.hu) segítjük az álláskeresőket, karrierépítőket. HR-es kollégák, hallgatók is mind gyakrabban látogatják szakmai oldalainkat, s tisztelnek meg kérdéseikkel, véleményükkel. Állásbörzéken, konferenciákon, kiállításokon tapasztaljuk, sok a kérdés, de kevés lehetőség adódik a diskurzusra. Jött az ötlet, mely itt – most testet öltött, indul a Jobline - HRblog, az Önök kíváncsiságára, együttműködési készségére apellálva, egyelőre a Karrier – Toborzás – Kiválasztás témakörökre fókuszálva.
Aki a blogot írja: Tóth Éva Mária - humánmenedzsment szakértő, a HVG – Jobline karrier-tanácsadója, a www.karrieriskola.hu szerzője, fejlesztője. A Humán Erőforrás Alapítvány kuratóriumának társelnöke, a Call Center Club, a Partnering folyóirat elindítója. Karriertervezéssel, szervezet- és személyzet-fejlesztéssel foglalkozik, specialitása az ügyfélszolgálat, call center. A HR felsőfokon, A meeting, Telefonos ügyfél-kommunikáció könyvek társzerzője, rendszeresen publikál szakmai kiadványokban, közreműködik konferenciákon, tanácskozásokon.