hrblog.jobline.hu

Jelenidőben

Az álláshirdetések jelentős része csak ebben a dimenzióban, vagyis a "most"-ban értelmezhető: Aki új munkatársat keres, az többnyire konkrét munkaköri feladatokra, elvárásokra fókuszál, vagyis nem arra kíváncsi, hogy mivé fejllődhetünk a pozíció betöltése révén, hanem arra, hogy mi az, amire már ma is képesek vagyunk, illetve amibe relatíve könnyen betanulhatunk. Leegyszerűsítve: a kiválasztási szempontok közt igen előkelő helyen szerepel, hogy a jelölt milyen ráfordítással illeszthető be a betöltendő munkakörbe.

Mindebből következik, hogy az a jól elkészített pályázat, ami reális és tényszerű képet ad szakmai potenciánkról. Például kiolvasható belőle, hogy konkrét munkaköri feladatok végrehajtásában van célszerűbb a közölt tényanyag (amivel bírunk), annál nagyobb az esély, hogy megkapjuk a bemutatkozás lehetőségét.

0 kommentár | 2007. december 18., kedd | Kiválasztás | tothevamaria

Hogyan adjam el magam szakmai gyakorlat nélkül?

"Hálásan és nagy érdeklődéssel olvasom rendszeresen a karriertanácsokat, tippeket, mindent, ami az elhelyezkedéssel, állásinterjúkkal, új munkahellyel, stb. foglalkozik. Egy dolgot hiányolok, amiről nagyon szeretnék olvasni, és amivel szerintem sokadmagammal együtt küzdök. Ez pedig, hogy hogyan adjam el magam szakmai gyakorlat nélkül egy olyan álláspiacon, ahol minden hirdetés úgy kezdődik, hogy "3-5 éves releváns tapasztalattal rendelkező...". Legnagyobb problémám, hogy nem tudok szakmai gyakorlatot szerezni, ha egyszer nem vesznek föl, csak több éves gyakorlattal rendelkező jelentkezőt..."

Néhány napja kapott tanácskérő levélből idéztem a fenti néhány sort. S talán nem haragszik meg a levél írója, hogy itt a blogban, nyilvánosan válaszolok neki, mivel gyakran visszatérő a kérdés, s azt is tapasztalom, hogy nekem ebben igen markáns a véleményem:

A pályakezdés életkorilag is determinált, aki 30 körül, felett vált, az már "újrakezdő"!

• Szakmától függően 20-25 éves kor körül legkésőbb át kell esni a munkábaálláson, még akkor is, ha nappali tagozatos tanulmányokat folytat. A munkábaállás - többek közt - rugalmasságot, alkalmazkodóképességet, terhelhetőséget, kontrolláltságot, egyfajta alázatot, felnőttséget igényel. Aki kitolja ezt a határidőt, elvárja, elfogadja, hogy eltartsák, kiszolgálják, az gyakran alapvető motivációs, önismereti, életvezetési bizonytalansággal küzd.
• A szakmai tapasztalat nemcsak főállású munkaviszonyból származhat, de ezt korrekten meg kell jeleníteni is a pályázati anyagban (a tények erősítenek).
• A "releváns tapasztalat" igen eltérően értelmezhető, ezért mindig részletezzük (feladatkör, fő feladatok, elvárások, eredmények).

Nem kell, érdemes mindenre rámozdulni, ami a látóterünkbe kerül. Ha a hirdető tapasztalt munkavállalót keres, akkor erre az esetek döntő többségében igen komoly oka van:

• akut - strukturális - a hiány (valaki kilépett, gyorsan új ember kell a helyére), s nincs idő, sansz a hosszú betanulásra;
• gyors és zökkenőmentes utánpótlást akar, nem kockáztat a hosszú és költséges betanítással;
• talán új, a szakmai standardoknak megfelelő munkakörről van szó, a gyakorlott munkavállaló felvétele kész megoldás a definiálásra került hiányra;
• a munkahelyi mikrokörnyezet ezt igényli (pl. egy kezdő nem tudna lépést tartani, egy sok éves tapasztalattal rendelkezőt pedig nem tudnának elég komoly szakmai feladatokkal ellátni);
• ... s igen, számtalan egyéb, szervezetspecifikus lehet még!

Helyette célszerű rövid- és középtávon megfogalmazni karriercéljainkat: a rövid táv szólhat többek közt arról is, hogy s mint szerezhetünk releváns szakmai tapasztalatot - gyakran kompromisszumok és kerülőutak nélkül:

• pl. kevésbé frekventált pozícióra pályázunk: pl. gyakornokira, asszisztensire, ügyfélszolgálatira, értékesítőire - vagyis az ágazathoz, vállalati mérethez ragaszkodunk ("jó cégnél akarok kezdeni");
• vagy az iparágból, esetleg csak a cégből (pl. bank helyett biztosítóhoz vagy leasing céghez pályázok, nagyvállalat helyett kisebb céghez, pl. annak beszállítójához);
• esetleg foglalkoztatási formában "adom alább" az elvárásaimat: direkt alkalmazás helyett munkaerőkölcsönzéssel, határozatlan idejű szerződés helyett csak határozott idejűvel kezdenk;
• ... s igen, számtalan egyéb, egyéni helyzetünkből tolerálható kompromisszum lehet még!

Tanuljunk önmérsékletet, türelmet, kitartást az élsportolóktól:

• Az olimpia a sokadik verseny, amin elindulnak!
• Csak az indulhat rajta, aki teljesítette a kvalifikációs követelményeket!
• Nem váltogatják a sportágakat, abban  indulnak, amiben begyakorolták, edzették, kvalifikálták magukat!
• Nem érdem, hanem a nyújtott aktuális teljesítmény alapján dől el, hogy ki nyeri a versenyt! 

3 kommentár | 2007. december 6., csütörtök | Karrier | tothevamaria

Keresés