hrblog.jobline.hu

Sablonokon túlmutató erősségek

Igen gyakran tapasztalom, hogy mind a pályázati anyagban, mind az interjúk során ugyanaz a 8-10 erősség kerül említésre, legyen szó akár egymástól lényegesen különböző szakterületről, pozícióról, munkáltatóról.

Értem és támogatom, hogy az elküldött pályázati anyag tükrözze vissza a hirdetésben felsorolt elvárásokat (pl. magas színvonalú, precíz munkavégzés, együttműködési képesség, nagy munkabírás), de ennél lényegesen többet teszünk azzal, hogy ezek mellett megjelenítünk 2-3 olyan komptenciát, amik kevéssé sablonossak.

Nézzünk néhány példát:

A teljesítmény kompetenciacsoportba tartozó, konkrét munkatapasztalatok, eredmények bemutatásával szemléltethető erősségem lehet pl. "az erőforrások kihasználásának optimálására törekvés". Azon a képességemen alapul, hogy a kívánt eredmény elérését többféle erőforrás különböző mértékben történő igénybevételével tudom biztosítani. Azt fejezem ki általa, hogy milyen mértékben vagyok képes előre meghatározni az egyes erőforrások kölcsönhatását, költségeit. Gazdálkodói, projektmenedzseri, operatív vezetői, tervezői, tanácsadói, szakértői pozícióknál kifejezetten keresett kompetencia.

A motivációs levélben frappánsan megfogalmazott, vagy az interjún az önjellemzést kezdő mondatom lehet, hogy "képes vagyok olyan lehetőségeket és problémákat észrevenni és megoldani, amiket mások észre sem vesznek", azaz fogékony vagyok az átlagostól eltérő szituációk felismerésére, megoldására... s persze legyen a tarsolyomban 2-3 igen konkrét példa, amikor ezt a képességemet használtam ki - méghozzá sikerrel! Mindez előnyös  azokban a munkakörökben, ahol a változások, kifogások, konfliktusok, vészhelyzetek kezelése a napi feladatok közé tartozik (pl. stratégiai vezető, projektvezető, orvos, tűzoltó, rendőr, bróker). 

"Törekszem az ügyfél megnyugtatására vagy kielégítésére, fenntartás nélkül, minden esetben, még akkor is, ha az ügyfél magatartása agresszív, félelemkeltő, helyzethez egyáltalán nem illő. Megakadályozom, hogy a konfliktus eszkalálódjon, zavart keltsen az ügyféltérben." Kiemelten fontos, s példákkal igen jól alátámasztható kompetencia a közvetlen ügyfélkapcsolatban (ld. front office) dolgozó vezetők és munkatársak esetén (pl. értékesítők, ügyfélszolgálatosok, recepciósok). 
 

2 kommentár | 2007. július 30., hétfő | Toborzás | tothevamaria

Tárgyalóképességről

Az állásinterjú kiváló alkalom arra, hogy a munkáltató személyes benyomást szerezzen tárgyalóképességünkről. Többnyire nem teszi fel a kérdést, hogy „Mennyire hatékony tárgyaló ön?”, vagy „Mutasson be a közelmúltból olyan tárgyalási szituációt, ahol nehezen született meg a megegyezés”, hanem választ egy valódi, húsbavágó témát, s máris kezdődhet élesben a tárgyalás. Magától értetődik, hogy a béralku egyike a legkézenfekvőbb témáknak. S igen a tét többes, egyformán számít, hogy mit, miért és hogyan mondunk, fogadunk, zárunk.

Nyíltságot, felkészültséget és következetességet várnak el tőlünk, miközben bennünk van a késztetés, hogy amíg lehet, ne mondjunk konkrétumot. A legegyszerűbb, ha őszintén feltárjuk, hogy számítottunk a kérdésre, alaposan mérlegeltük is válaszunkat, de mielőtt konkrét összeget mondanánk, szeretnénk néhány kérdést feltenni a vállalat kompenzációs gyakorlatával kapcsolatban… Vagyis pont azt tesszük, amit egy profi tárgyaló: biztosítjuk a tárgyalófelet, hogy értjük és komolyan vesszük a kérdést, nem akarunk kitérni a válasz elől, de előtte információkra van szükségünk, tehát tényfeltárást kezdeményezünk. Kérdezünk, aktívan figyelünk – s ezzel diszkréten, de egy kis időre át is vesszük az irányítást, talán az interjú során először. Ne bonyolódjunk felesleges részletekbe, 1-2 feltáró jellegű, nyílt kérdést alkalmazzunk, gazdálkodjunk az idővel, s a kapott információkkal. Majd foglaljuk össze saját szempontunkból az elhangzottakat, s vonjuk le belőle érdemi következtetést: jelöljünk meg konkrét összeget. 

Számítsunk rá, hogy tárgyalópartnerünk rákérdez, hogy s mint jutottunk ehhez a számhoz, vagyis kíváncsi gondolatmenetünkre. Itt a lehetőség, érveljünk, tárjuk fel motivációs hátterünk, igyekezzünk asszertív kommunikációval, erőszakmentesen érvényesíteni érdekeinket. Érzékeltessük, hogy nem ragaszkodunk mereven álláspontunkhoz, készek vagyunk a méltányosság és igazságosság mesgyéjén maradva akár engedményeket is adva a konszenzusra.

Vigyázzunk, ne vonódjunk be érzelmileg túlságosan a tárgyalásba, többet érünk el tárgyilagossággal, humorral, mint érzelmi húrok megpendítésével. Ne győzni, hanem megegyezni akarjunk, mérlegeljünk alaposan minden egyes új szempontot, ajánlatot.

0 kommentár | 2007. július 24., kedd | Kiválasztás | tothevamaria

Kívülről előz(het)nek

Önértékelésünkhöz, karrierdöntéseink mérlegeléséhez érdemi információt nyerünk abból is, ha megfigyeljük és elemezzük, hogy kik és milyen kompetenciákkal, paraméterekkel kerülnek a cégünkhöz hasonló, vagy eggyel felettünk lévő pozícióba. A vállalatok igen gyakran személyzetfejlesztési döntéseikben már megjelentetik azokat az elvárásokat, melyek aktuális céljaik elérésén túl stratégiai, fejlesztési céljaik emberi erőforrás igényéhez is fedezetet nyújthatnak.

Nekünk (adott vállalatnál dolgozó munkatársakhoz) szóló üzenetet is tartalmaz, ha az új kollégákkal szemben megfogalmazott alapelvárások közt pl. a tárgyalóképes angol vagy német nyelvtudás is szerepel. Vegyük észre, hogy miben képzettebbek, tapasztaltabbak, jobbak nálunk az újak, s ha van hozzá energiánk, képességünk, igyekezzünk felzárkózni, jelezzük vezetőink felé, hogy szívesen tanulnánk valami újat, a vállalat számára is hasznosíthatót.

0 kommentár | 2007. július 12., csütörtök | Karrier | tothevamaria

Mikor, hol és mit érdemes tanulni?

Az alapozás, tapasztalatgyűjtés periódusában, no meg később, pl. pályakorrekciónál koncentráljunk az alapkészségek (pl. verbális és numerikus készségek, nyelvtudás, problémamegoldás, számítógép-használat) begyakorlására, fejlesztésére. Számoljunk azzal, hogy még az iskolarendszerben begyakorolt alapkészségek is kopnak (ld. nyelvtudás), ha nem használjuk, csiszoljuk finomra nap mint nap. Erre épülhetnek rá a pályaválasztási iránynak megfelelő, döntően iskolarendszerben, felsőoktatásban vagy felnőttképzés keretében kialakítandó szakma-specifikus kompetenciáink (pl. szövegszerkesztés, műszeres analitika, panaszos ügyfelek kezelése, értékesítési tárgyalások technikája). S mindezt konkretizálják, alkalmazható gyakorlattá (ld. speciális vállalati, munkaköri tudás és készség) teszik a szervezetekben folyó betanítási, képzés programok, legyenek azok tanfolyam, tréning vagy on-the-job (munkavégzés közbeni tanulás) jelleggel megszervezve.

A jól bejáratott alapkészségek, a színvonalas képzés, a tanuló- és fejlődőképesség együttesen teremtik meg a minőségi munkavégzéshez szükséges előfeltételeket. De ne feledjük, a szakmák többségéhez rátermettség, adottság, testi, lelki előfeltételek is szükségesek. Senki sem csodálkozik azon, hogy csak abból lesz világhírű operaénekes, aki abszolút hallással, s kiváló hangi, hangképző-szervi adottságokkal rendelkezik. Kevésbé frekventált szakmák esetén is jól definiálható szakmai alkalmassági követelmények határozhatók meg (pl. gépkocsivezetőknél jó látás, tetőfedőknél kiváló egyensúlyérzék, ügyfélszolgálatosoknál ép, terhelhető idegrendszer).

Az előrelépéshez, munkakör bővítéshez, pályakorrekcióhoz igen gyakran új ismeretek megszerzését, készségek begyakorlását kéri, olykor előírja a munkáltató. A képzés olykor megelőzi, máskor követi a kinevezést, megbízást. Személyiségfüggő, hogy számunkra melyik előnyösebb. Sokan vagyunk, akik „mélyvízbe dobva”, optimális esetben edző (ld. coach) közreműködésével a gyakorlatban, konkrét problémamegoldás közben ún. „try and error” (ld. „próba – szerencse” típusú belátásos tanulás) módszerével sajátítjuk el gyorsan és hatékonyan az új ismereteket, készségeket. De az sem ritka, aki közülünk előnyben részesíti a hagyományos, „előbb tanulás, aztán támogatott kipróbálás, majd önálló munkavégzés” útját.

Tanulási képességünket érdemes edzésben tartani, hiszen ez is ugyanúgy „berozsdásodhat”, mint ahogy azt izmaink teszik, ha hosszú ideje nem végeztünk egy mozdulatsort. A rendszeres értő, értelmező olvasás, rövid szöveges összefoglalók, feljegyzések készítése, a kvíz jellegű és puzzle játékok, a keresztrejtvényfejtés, az internetezés – csak néhány ötlet ahhoz, hogy s mint tudjuk megőrizni, fejleszteni mentális képességeinket. Az ügyességi játékok és sportok pedig hozzásegíthetnek ahhoz, hogy testi erőnk és ügyességünk is alkalmas legyen az új mozgásformák begyakorlására, s állóképességünk se hagyjuk kivetnivalót. A tanulási képesség megőrzése esélyt teremt a pályakorrekcióhoz, az atipikus foglalkoztatási formák szabta elvárásokhoz történő alkalmazkodáshoz (pl. távmunka elképzelhetetlen magabiztos felhasználói szintű számítógép- és internet-használat nélkül).    

A tanulás többségünk számára örömforrás, ha érdeklődési körünknek megfelelően választhattuk meg tartalmát, akkor akár kedvtelésként is végezhető, szívesen áldozunk belőle akár szabadidőnkből is. Ennek ellenére előfordul, hogy túlvállaljuk magunkat, a munka, család, háztartás kötöttségei melletti tanulás – különösen, ha nehéz számonkérések, vizsgaidőszakokkal jár – igen megterhelő, stresszhelyzetet generál.

20 kommentár | 2007. július 11., szerda | Karrier | tothevamaria

Keresés