hrblog.jobline.hu

Ellenőrző kérdésre

összefogott, konkrét rövid válasz dukál, véleményt, kifejtést igénylőre inkább érvelő, hosszabb lélegzetű. Ne bújjunk ki a válaszadás alól akkor sem, ha magyarázatot kérnek bizonyos dolgokra. Tipikus: hézag az önéletrajzban, gyors egymást követő váltások, pozícióbéli visszalépés, félbehagyott tanulmányok...

Készüljünk fel rá, legyen - legalább magunk számára elfogadható, hitelesen képviselhető - indokunk, pl. családi, magánéleti változás, váratlan esemény, szakmai siker...

Fontos, hogy az üzleti titkokat nem sértve, de mégis tényszerű, adatokkal is alátámasztott, valódi példákkal tudjuk szemléltetni szakmai, vezetői hatékonyságunkat: pl. már lezárult projekt, aminek nagyságrendje, stratégiai céljai, fontosabb paraméterei és eredményei publikálhatók.

Az interjúztatók többsége kíváncsi az állásváltoztatási szándék okaira. Készüljünk rá, vegyük számba azokat a tényezőket, melyekkel jelenlegi munkahelyünkön elégedetlenek vagyunk, illetve azokat, melyek vonzónak tűnnek az új szervezetben. Ügyeljünk a tényszerűségre, ne túlozzunk, érzelmileg ne vonódjunk be, jelenlegi, korábbi munkahelyünket, vezetőnket ne szidjuk, s ne is beszéljük ki. Valódi vonzást jelentő tényezőket fogalmazzunk meg (pl. nemzetközi megmérettetés, új piaci szegmensben való tapasztalatszerzés, fejlettebb technológia, vonzó cégfilozófia, minőségi termékek, szolgáltatások, lakóhelyhez való közelség).

0 kommentár | 2009. július 29., szerda | Kiválasztás | tothevamaria

Meséljen magáról

Gyakran ezzel a felszólítással kezdődik az interjú legfontosabb, s egyben leghosszabb része, a jelölt "kikérdezése". Készüljünk rá, hogy szabadon beszélve, saját gondolatmenetünket, értékrendünket követve, a lényegre koncentrálva, strukturáltan be tudjuk mutatni magunkat.

Ne kezdjük születésünk körülményeivel, de ne is korlátozódjunk csak a most végzett munkánk bemutatására. Legyen rövid (kb. 10-12 mondat, elmondva 4-5 perc), leltár helyett mesélő, a puszta tények mellett személyes attitűdöt is tükröző.

Szóljon pl. így: „12 éve lakunk feleségemmel és két kamaszodó fiammal 3 utcányira innen. Évek óta foglalkoztat, hogy önöknél dolgozzam. Természetesen nemcsak a közelség vonz, hanem az az üzleti eredményesség, minőségi termékpaletta is, ami ezt a céget kiemeli versenytársai közül. Persze közben sem tétlenkedtem, talán ennél lényegesen több is, jelenlegi munkahelyemen nagyszerű csapatban, érdemi, kihívást jelentő munkát végzek immár 5-dik éve mint beszerzési osztályvezető. Feladataim közé tartozik… Felelős vagyok… Előtte, 6 évig folyamatszabályozóként, előtte termelésirányítóként dolgoztam… Üzleti partnerekkel rendszeresen tárgyalok angolul, s egyszerűbb megbeszéléseken a német sem okoz gondot. Villamosmérnöki diplomám mellé néhány éve MBA-t is szereztem.”

Azon se csodálkozzunk, ha az interjúztató - számára különösen érdekes információ hallatán - néhány mondat után félbeszakít, közbekérdez, átveszi az irányítást. Inkább számítsunk rá, mondandónkba építsünk be olyan dolgokat (pl. kimagasló eredmény, érdekes projektmunka, a cég szempontjából jelentőséggel bíró együttműködés), amikről szívesen beszélnénk részletesebben is.

1 kommentár | 2009. július 27., hétfő | Kiválasztás | tothevamaria

Ne kéressük magunkat,

megfontoltan, rövid bevezetővel nevezzük meg bérigényünket. Készüljünk fel a rövid, tárgyilagos indoklásra, éreztessük tárgyalókészségünk, de mutassuk meg azt is, hogy nem a pénz az egyetlen, ami bennünket motivál.

Az se mindegy, hogy hogyan közöljük. Legyünk határozottak, de nem erőszakosak, különösen ügyeljünk hangunkra, véletlenül se emeljük meg, de ne is halkítsuk le, ne tartsunk a válasz előtt drámai szünetet. Tartsuk normál beszédtempónkat, fejezzük ki magunkat röviden, egyértelműen, de azért választékosan. Ne kezdjünk - kérés nélkül, a kimondott összeg után - magyarázkodásba, s ne kérdőjelezzük meg nagyságrendjét, vagy azt, hogy alaposan átgondoltuk.

Önbizalommal, átgondoltan, rugalmasan, de mégis meggyőződéssel fogjunk az indoklásba, ha erre lehetőséget, felkérést kapunk. Ne eresszük bő lére, 4-5-6 mondatban foglaljuk össze hogyan is jutottunk a megjelölt bérhez, milyen érvekkel tudjuk alátámasztani annak igazságos, méltányos és ránk nézve ösztönző voltát.

Tegyünk fel mindent egy lapra, ne apránként csepegtessük elvárásainkat, vagyis ha vannak konkrét nem bér jellegű elvárásaink, akkor azt a belső arányok bemutatása kapcsán nyíltan nevezzük meg (pl. továbbtanulás támogatása, vállalati autó).

Az érvelésben bemutathatjuk, hogy konvergens (összetartó, szűkítő) gondolkodás, vagyis logikus következtetés, absztrakció és szabályosságok felismerése révén egyenes úton jutottunk el az eredményhez. Előnye, hogy ebben az esetben tárgyalópartnerünket lépésről lépésre vezetjük, s ha elfogadja érvelésünk, pontosan megérti és jogosnak tartja bérigényünk is. Veszélye, hogy befagy a még meg sem kezdődött alku, ha a cégnek korlátozottak a lehetőségei, vagy a tárgyalófél nem elég rutinos az alkuban, akkor a megjósolható sikertelenség miatt alku nélkül lemond rólunk, feladja („minek húzzuk az időt, úgy sem tudjuk megfizetni”).

Ezzel szemben a laterális gondolkodás nyílt folyamat, használata megnöveli a rendkívüli eredmények valószínűségét (pl. az interjúztató érdeklődését megsokszorozza irányunkban), de a minimális eredményt („irreális elképzelései vannak, felesleges tovább tárgyalnunk”) sem garantálja. Összetevői a fluencia (az a könnyedség, mellyel a tárolt információkat szükség esetén fel tudjuk használni – ld. munkaerő-piaci értékünk meghatározása), a flexibilitás (a gondolkodás hajlékonysága, a gondolkodásnak a konvencióktól mentes átstrukturálására való képesség – ld. éves nettó jövedelem belső arányai), az originalitás (a gondolkodás szokatlansága, eredetisége – ld. utalás pl. atipikus foglalkoztatásra) és az elaboráció (a kidolgozás, kiegészítés képessége – ld. az érvelés felépítettsége).

0 kommentár | 2009. július 22., szerda | Kiválasztás | tothevamaria

A szakmai alkalmasság vizsgálata

még a képzésbe bekerülés, felvétel előtt lehetséges, sőt indokolt számos OKJ-s szakma esetén. Hadd hozzak szúkebb szakterületemről, az ügyfélkapcsolati szakmacsoportból - több foglalkoztató együttműködésével kidolgozott, jól bevált példát. A régi OKj-ben az 52 3435 08-as Integrált ügyfélkapcsolati aszsisztens, az újban az 52 347 030000 00 00 azonosító számú, Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens megnevezésű szakképesítés pályaalkalmassági, szakmai és egészségügyi alkalmassági követelményeket ír elő. Optimális esetben ezeket a jelentkezéskor, szakmai alkalmassági vizsga keretében, munkáltatók képviselőinek bevonásával vizsgálja a képző.

Azok az intézmények (szakközépiskolák és felnőttképzők), melyek  a képzést az "Együtt a minőségi ügyfélkapcsolatokért program" keretében, az ügyfélkapcsolati szakma fejlesztésére létrehozott Humán Erőforrás Alapítvány (www.hea.hu) támogatásával valósítják meg, a jelentkezési időszak lezártával kb. fél napos, három részből álló, "mini AC"-t szerveznek. Ennek keretében sor kerül tesztírásra (szövegértés, figyelem, konfliktuskezelés), munkapróbára (telefonhívás és számítógép-használat) és strukturált interjúra (beszédkészség, együttműködés, motiváció). A képzésbe azok nyernek felvételt, akik a szakmai alkalmassági vizsgán minimum 60%-os teljesítményt nyújtanak. Mindez évek óta jól bevált, működő gyakorlat, mely biztosítja, hogy a - gyakorlatorientált - képzés során elenyésző a lemorzsolódás,  s a végzettek iránt igen nagy az érdeklődés a munkaerő-piacon. A gond - s az elmúlt hét év tapasztalata alaján ezt érzem mind nagyobbnak - legfeljebb az, hogy a fenntartótól a képző megkapja-e az engedélyt a szakképesítés indítására, s hogy van-e elég érdeklődő, jelentkező a meghirdetett képzésre.

Hiszem és vallom, s minden fórumon képviselem, hogy a pályaválasztás során még időben - orientáció alatt, specifikáció előtt - ki kell, hogy derüljön az egyénről, hogy mik azok a személyes jellemzők, szakmai és társas kompetenciák (ld. alapok, hajlamok és kezdemények), amire építkezni lehet és érdemes! Választani, tanulni, professzionalizálni - munkavállalás szempontjából - azt érdemes, amire képesek vagyunk, s ami perspektívát, lehetőséget, megélhetést, biztonságot, önmegvalósítást, sikert ígér.

0 kommentár | 2009. július 21., kedd | HR-szakma | tothevamaria

Tanári, oktatói, tréneri

tartoznak azok a munkakörök, hivatások, melyek fókuszában mások képességeinek fejlesztése, tudásának gyarapítása, testi, szellemi, érzelmi potenciáljának növelése áll. Nagyon széles a skála, hogy kiket és mire kell, lehet felkészíteni, mi az oktatás célja, tartalma, volumene, milyen horderejű és összetettségű a feladat, s mekkora a felhatalmazás. Tradicionális, államilag elismert képesítéshez, akár több év alatt megszerezhető végzettséghez, gyakorlathoz kötött nagy presztízsű hivatások éppúgy idesorolhatók (pl. tanár, tanító, óvoda-pedagógus, szakoktató, edző), mint olyanok, amik csak néhány éves vagy évtizedes múltra visszatekintve nyertek szakmai konszenzussal, munkaköri besorolással, képzéssel elismerést  (pl. szakoktató, mentor). S azonosítható számos olyan alakulóban lévő pálya, ami elindult a mind többek számára alternatívát jelentő szakmává, vállalkozási iránnyá vagy önkéntes munkává válás útján (pl. szervezetfejlesztő tréner, coach).

Itt most csak azokat a személyiségben gyökerező alapkompetenciákat veszem sorra, amik megkönnyíthetik a pályaválasztás előtt álló fiatalok pályaorientációját, vagy később, a pályafutásuk során pedagógiai ambíciót magukban dédelgetők tájékozódását. Keresett kompetenciák, melyek a képzési, nevelési céltól, s a feldolgozandó tananyag komplexitásától függően igen jelentős szintbéli különbséget mutathatnak:

• Empátia, tolerancia, rugalmasság.
• Megbízhatóság, türelmesség, könnyen építünk ki szoros kapcsolatokat.
• Meggyőző és hiteles kommunikáció. Konkrét példákat használunk, demonstrálunk, jól kérdezünk és érvelünk.
• A monitorozás képessége, a pontosságra való odafigyelés.
• Önállóság, önkontroll, önbizalom.
• A csoportfolyamatok sajátosságainak ismeretében irányítunk.
• Analitikus gondolkodás, előrelátás, problémamegoldás.
• Előítéletektől való mentesség, szociális érdeklődés.
• Másokra figyelés, mások hangulatának, érzéseinek, attitűdjeinek, érdeklődésének, igényeinek és terveinek észlelése, megértése. Mások meghallgatásából és megfigyeléséből nyert információkat képesek vagyunk másoknak értelmezni, visszatükrözni, szükség szerint mások befolyásolásához felhasználni.
• Segítségadás és szívességtétel, a munka szeretete, optimizmus.
• Nem hátrálunk meg, amikor a cselekvés akadályba ütközik. Teljesítményünk jobb, mint amit a munka megkövetel.
• Stressztűrő képesség, terhelhetőség, türelmesség.

1 kommentár | 2009. július 14., kedd | Karrier | tothevamaria

Élménynek sem utolsó

Az AC az „Assessment Center” angol kifejezés rövidítése, magyarul „Értékelő Központ”. Főleg vezetők, vezetőjelöltek, interperszonális képességet igénylő munkakörök (pl. üzletkötők, kereskedők), de mind gyakrabban pályakezdők szakmai tudásának, képességeinek és személyiségjegyeinek feltárására és értékelésére szolgáló, elismerten hatékony, s s emiatt mind népszerűbbé váló módszeregyüttes. Az AC/DC, azaz értékelő és fejlesztő központ (Development Center), vagyis a kiválasztáson (a jelöltek képességeinek a feltárásán) túl fejlesztés (pl. részletes visszajelző beszélgetés során) is történik. A program során előre meghatározott kompetenciák alapján 3-6 szimulációs gyakorlat segítségével több értékelő 3-12 jelöltet vizsgál egyszerre, és az eredményeket integrálják. Célja a kiválasztási eljárásba bevont esélyes jelöltek erősségeinek és gyengeségeinek feltérképezése, a képzési igények felmérése. Továbbá, annak mérlegelése, hogy a jelöltek szaktudása és személyisége hoz-e új színt, értéktöbbletet a szervezetbe, az alapkövetelményeken kívül milyen extra tudással, képességgel rendelkeznek, s ezeket továbbfejlesztve milyen szervezetfejlesztési többletet nyújthatnak.

Az AC-n való részvétel semmi máshoz nem hasonlítható élmény, különösen, ha hagyjuk, hogy magával ragadjon dinamikája, sokszínűsége, játékossága. Szakadjunk el erre a néhány órára, napra napi tevékenységünktől, s próbáljuk meg elfeledni (de legalább félretenni), hogy nem tét nélküli szereplésünk. Legyünk érdeklődők, nyitottak, adjuk magunkat, feledkezzünk bele a gyakorlatokba, mozgósítsuk erőforrásainkat, de ne csak tudásunkat és tapasztalatunkat, hanem kapcsolatteremtő és együttműködő képességünket, kreativitásunkat, szervezőkészségünket, időgazdálkodásunkat, s nem utolsó sorban emberi kedvességünket, derűnket.

Legyünk aktív részesei a programnak, ne pedig passzív elszenvedői. Ne figyeljük magunkat kívülről, ne ragaszkodjunk előre, látatlanban megfogalmazott szabályokhoz, legyünk jelen nemcsak fizikailag, hanem lelkileg és szellemileg is.

0 kommentár | 2009. július 13., hétfő | Kiválasztás | tothevamaria

Külön(leges) utakon

Hát igen, javában itt a nyár... a mára betervezett elintézendők felének se jutottam a végére, mivel sokan vannak már szabadságon. Uborkaszezon, csökkentett "üzemmód"... Sebaj, türelmem most bőven, mert varázslatos két hét van mögöttem! Családostól Erdélyben barangoltunk, hadiszállásunk Torockón és Székelyföldön szívében, Szentléleken volt. Több mint százéves, székelykapus, muskátlis ablakos házban laktunk, reggelente kakasszóra ébredtünk, remek vendéglátóink nemcsak ízes ételekkel, hanem szíves szóval, helybéli történetekkel, s érdekes olvasnivalóval is elláttak. Falusi turizmus a javából!

Tudom vannak sokan, akiknek beláthatatlan messzeségben még a pihenés, a szabadság. Vagy talán nem is akarnak, tudnak, szoktak nyaranta szabadságot kivenni. Ha túl sok és fárasztó a munka, vagy épp ellenkezőleg, eseménytelenebb, unalmasabb mint máskor, legalább változtassuk meg annak keretét!

Legyen többféle munkábajárós, hazamenős útvonalunk, s ezeket váltogassuk időjárástól, kedvünktől, csomagjaink mennyiségétől, kapcsolódó programjainktól függően. Ha van rá mód, legyen legalább heti egy sportos (pl. futva vagy kerékpározva, esetleg uszodát, konditermet útba ejtve), egy romantikus (pl. a megszokottnál csinosabban felöltözve, parkon, hídon vagy régi városrész sétálóutcáján vagy terén néhány röpke percre lelassító, esetleg baráti találkozóval összekötött), egy vásárolgatós (pl. érdeklődés szerint zöldség-gyümölcs piacra, apró butikba, könyvesboltba bekukkantó) munkába menős, vagy hazatérős utunk. A többi lehet a "szokásos" legrövidebb út. Próbáljuk ki, már a második héten érzékeljük, hogy színesebbek napjaink!

0 kommentár | 2009. július 7., kedd | Történetek | tothevamaria

Keresés